A biztosítók felelőssége az ügynökök károkozásáért

 2016. július 6., szerda 10:24
A A
A biztosító kártérítési felelősséggel tartozik, ha az ügynökének magatartása miatt érvénytelen a biztosítási szerződés – a Kúria eseti döntése - írja a jogaszvilag.hu.

Ami a tényállást illeti, az alperessel megbízási szerződésben álló cég alkalmazottja ajánlatot tett a felperes részére a tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítási szerződés megkötésére. A felperes az ajánlat szerint kívánta a szerződést megkötni, azonban a szerződéses iratok részére való átadása előtt Németországba utazott. Az alkalmazott a szerződés megkötéséhez így a felperestől írásbeli meghatalmazással nem rendelkezett. A németországi tartózkodás miatti könnyebb ügyintézés érdekében az alkalmazott szerződő félként nem a felperes, hanem a saját nevét, míg biztosított ingatlanként a felperes ingatlanát tüntette fel, mivel közvetlen felettesétől azt a tájékoztatást kapta, hogy a szerződést nem személyre, hanem ingatlanra kötik, ezért a szerződés így is megköthető. Az ingatlanba 2012. március 25-én betörtek, és a betörők által okozott tűz jelentős károkat okozott. Az alperes érvényes biztosítási szerződés hiányára hivatkozva megtagadta a kár rendezését.

Az első- és másodfokú eljárás


A felperes a biztosítási szolgáltatás teljesítését, másodlagosan pedig kárának megtérítését kérte. Az alperes a biztosítási szerződés érvénytelenségére, valamint a felperes közlési kötelezettségének a megsértésére hivatkozott.

Az elsőfokú bíróság az alperes helytállási kötelezettségét mondta ki. Álláspontja szerint mivel az alkalmazott nem rendelkezett a szerződés megkötéséhez szükséges biztosítási érdekkel, így a szerződés semmisnek minősül. Ugyanakkor, mivel a szerződés megkötésekor az alperes érdekében eljárva jogosult volt az ügyfeleknek biztosítási terméket ajánlani, így az alperes a megbízottjának magatartásáért felelősséggel tartozik. Meglátása szerint, amennyiben az alperes, illetve biztosításközvetítője megfelelő képzést, utasításokat adott volna az alkalmazott részére, akkor érvényes biztosítási szerződést kötöttek volna a felek. A felperes kárát az okozta, hogy a káresemény bekövetkezésekor nem volt érvényes vagyonbiztosítási szerződése, a közvetítői műhiba miatt pedig az alperest felelősség terheli.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést, azzal az eltéréssel, hogy az alperest nem helytállási kötelezettség, hanem kártérítési felelősség terheli. A bíróság érvelése szerint, mivel az alkalmazott az alperes megbízottjának munkavállalójaként járt el, ezért ilyen esetben a polgári törvénykönyv (Ptk.) alkalmazottak károkozásáért való felelősségre vonatkozó szabályai az alkalmazandók. Ilyen esetben a bíróság megállapítása szerint azt kell vizsgálni az alperes kártérítési felelősségének megállapításához, hogy akár a megbízott, akár annak alkalmazottjának felelőssége az általános kárfelelősségi szabály alapján megállapítható-e. Mivel az alkalmazott az ajánlat kitöltésekor tudomással bírt arról, hogy a felperes kíván biztosítási szerződést kötni a saját ingatlanára, de a felperes németországi tartózkodása miatti könnyebb ügyintézés végett szerződő félként nem a felperes, hanem a saját nevét, míg biztosított ingatlanként a felperes ingatlanát tüntette fel, ezért biztosítási érdek hiányában az ajánlaton szereplő, szerződő félre vonatkozó adatokkal létrejött szerződés semmis. Ez a semmisség pedig az alkalmazott tevékenységével áll oksági kapcsolatban. A bíróság kimondta, érvényes szerződés hiányában az alperes biztosítási szolgáltatási kötelezettsége nem állt be, ugyanakkor kártérítési szempontból a felelősség alól nem tudta magát kimenteni.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes kérelmében azt állította, hogy a másodfokú bíróság tévesen alkalmazta a semmis szerződés jogkövetkezményeit.

A Kúria megállapításai

Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el – hangsúlyozta a Kúria. Egy szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy az ilyen ügyletnek nincs kötelemkeletkeztető hatálya, az ilyen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan. Hivatalból figyelembe vehető jogkövetkezménye csak az, hogy a bíróság nem adhat jogsegélyt a semmis szerződéssel elérni kívánt joghatás eléréséhez, vagyis semmis szerződés esetén a bíróság hivatalból csak a semmisség megállapítására és az ilyen szerződésre alapítottan előterjesztett igény elutasítására szorítkozhat. További jogkövetkezményeket a bíróság semmisség esetén sem alkalmazhat hivatalból, csak a fél erre irányuló kérelme alapján. Ez pedig megtalálható volt a kereseti kérelemben. A jogerős határozat a kereseti követelés jogalapját nem a szerződés teljesítésében, hanem szerződésen kívüli károkozásban tartotta alaposnak, mivel az alperesnek betudható magatartás eredménye volt az, hogy a biztosítási szerződés nem vált érvényessé, ezért a szerződés alapján a felperes a teljesítésre nem lett jogosult. A Kúria megállapította, nincs jogszabályi akadálya, hogy az érvénytelenségi ok fennállásáért felelős személy kártérítés címén olyan összeg megfizetésére legyen köteles, mint amely összeget érvényes szerződés alapján egyébként fizetnie kellett volna. Helyesnek tartotta, hogy a bíróságok az alperes és a cég közötti állandó jellegű megbízási jogviszony alapján az alkalmazottért való felelősség szabályait alkalmazták, amely az alperes kártérítési kötelezettségét egyértelműen megalapozza.

A Kúria a felperes közrehatását vizsgálva kimondta, nincs jelentősége, hogy tudomással kellett-e bírnia a felperesnek azokról a jogi ismeretekről, miszerint a szerződés aláírásának elmaradása annak érvénytelenségét eredményezi. Jelentősége csupán annak van, hogy a szerződéskötést megelőzően az alkalmazottól olyan tájékoztatást kapott, hogy a biztosítási szerződést úgy is meg lehet kötni, hogy a felperes tulajdonában álló ingatlan, mint kockázatviselési hely vonatkozásában a szerződő fél a biztosítást közvetítő, egyébként jogi érdekeltséggel nem rendelkező személy.

Nem értékelhető tehát a jogi és biztosítási ismeretekkel nem rendelkező felperes terhére, hogy a biztosítások közvetítésében jártassággal rendelkező személytől kapott tájékoztatás alapján nem merült fel benne, hogy így a biztosítási szerződés érvénytelen lesz. Mindezek alapján a Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. III. 22.118/2015.) a Kúriai Döntések 2016/6. számában 142. szám alatt jelent meg.

Előző cikk   Következő cikk    Nyomtatás    Küldés

Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre és értesüljön első kézből az ágazat híreiről!

E-mail címe:

Címkék
díjbevétel (96), mnb (96), kgfb (93), megtakarítás (92), öngondoskodás (89), nyugdíj (82), életbiztosítás (75), mabisz (72), katasztrófa (60), fogyasztóvédelem (60), bank (57), viszontbiztosítás (52), lakásbiztosítás (49), gépjármű-biztosítás (48), generali (46), pszáf (44), szolvencia (43), biztosítás (42), ingatlancom (41), káresemény (41), eu (40), hitelezés (38), elemzés (38), utasbiztosítás (36), nem-életbiztosítás (32), bírság (32), swiss re (31), felmérés (30), baleseti adó (30), románia (29), lakásár (29), munich re (28), viharkár (27), kockázat (26), bankraciohu (25), egészségbiztosítás (24), kutatás (23), reálhozam (23), casco (22), hitel (21), felelősségbiztosítás (20), klímaváltozás (19), hitelminősítő (19), brexit (19), befektetés (18), eiopa (18), allianz (18), union (18), devizahitel (18), vagyonbiztosítás (17), k&h (17), lakáshitel (17), roland berger (17), csalás (17), természeti katasztrófa (16), kiberbiztonság (16), groupama (16), pénzügyi szektor (16), magánnyugdíj (16), konferencia (16), autó (15), nyereség (15), balesetbiztosítás (15), cea (14), kkv (14), eb (14), felvásárlás (14), cig pannonia (14), nem-élet biztosítás (14), aegon (14), ing (14), jelentés (14), fbamsz (13), kína (13), tőkemegfelelés (13), nyugdíjbiztosítás (13), gépjármű (12), gépjármű biztosítás (12), stressz-teszt (12), genertel (12), használtautó (12), uniqa (12), ngm (12), k&h biztosító (11), kárigény (11), baleset (11), telematika (11), hamisítás (11), usa (11), axa (11), fintech (11), hamisítás elleni nemzeti testület (11), hent (11), s&p (10), alkusz (10), groupama biztosító (10), villámkár (10), aviva (10), otp bank (9), kiberbűnözők (9), árvíz (9), kiberbűnűzés (9), vig (9), generali csoport (9), ingatlan (9), egészségügy (9), ksh (9), nn (9), mobil (8), netriskhu (8), kötvény (8), betörés (8), moodys (8), hurrikán (8), bamosz (8), verona (8), cig pannónia (8), alulbiztosítás (8), kórház (8), közvetítő (8), ügynök (7), pénztár (7), innováció (7), lakás (7), erste (7), fitch (7), pwc (7), buszbaleset (7), akvizíció (7), 4life direct (7), eset (7), mkb (7), ey magyarország (7), digitalizáció (7), autóipar (7), vihar (7), otp (7), kaszab attila (7), adósság (7), kiberbiztosítás (7), gdp (7), eredmény (7), felügyelet (6), agrárbiztosítás (6), unit-linked (6), hitelminősítés (6), insurtech (6), köbe (6), államkötvény (6), görögország (6), allianz hungária (6), adó (6), közvetítés (6), fagykár (6), deloitte (6), kpmg (6), hannover re (6), munkahely (6), megújuló energia (6), végtörlesztés (6), fejlesztés (6), online (5), biztosítási szektor (5), vienna life (5), big data (5), nemzeti agrárgazdasági kamara (5), gender direktíva (5), gfk (5), közlekedés (5), építőipar (5), munkanélküliség (5), am best (5), lakáspiac (5), vagyon (5), union biztosító (5), tanulmány (5), értékpapírosítás (5), szerződési jog (5), adatvédelem (5), gdpr (5), jövedelem (5), bróker (5), netrisk (5), csőd (5), századvég (4), mastercard (4), elnök (4), lengyelország (4), signal (4), vienna life biztosító (4), birság (4), insurance europe (4), posta (4), csok (4), határidő (4), iot (4), életbiztosítás nem-élet biztosítás (4), lakástakarék (4), m&a (4), green holiday (4), végtörlesztésl (4), uniqa biztosító zrt (4), összeolvadás (4), nn biztosító (4), államadósság (4), unicredit (4), startup (4), qbe (4), aon (4), közúti baleset (4), iais (4), lloyds (4), válság (4), profit (4), aon benfield (4), vienna insurance group (4), éghajlatváltozás (4), kárhányad (4), integráció (3), aaa auto (3), oktatás (3), mesterséges intelligencia (3), betegség (3), ingatlanbiztosítás (3), black friday (3), k&h bank (3), lízing (3), hitelintézeti szemle (3), gilyén ágnes (3), szolvencia ii (3), drón (3), limra (3), magyarország (3), atradius (3), amerika (3), albérlet (3), cp contact (3), alapkezelő (3), díjfizetés (3), pénziránytű alapítvány (3), szlovákia (3), kötelező (3), biztosító (3), lakáhitel (3), mabisz konferencia (3), uniqa biztosító (3), elektromobilitás (3), nav (3), nfm (3), kár (3), biztonság (3), alulbiztosított (3), fhb (3), jármű (3), mi (3), vienna (3), bankkártya (3), blokklánc (3), bdo (3), nyugdíjpénztár (3), cafeteria (3), mikrobiztosítás (3), gyógyszer (3), trenkwalder (3), erste biztosító (3), befektetési alapok (3), létszámbővítés (3), eredmények (3), foglalkoztatottság (3), k&h biztos jövő index (3), nyaralás (3), gki (3), cig pannónia biztosító (3), internet (3), oecd (3), síbiztosítás (3), nak (3), viszontbiztosító (3), adókedvezmény (3), zöld kártya (3), thomas hladky (2), windisch lászló (2), kerékpár (2), dimenzió egyesület (2), mobilfizetés (2), önvezető autók (2), járműbiztosítás (2), olasz (2), határidők (2), n26 (2), pénz7 (2), clb (2), mentőcsomag (2), pzu (2), németország (2), blokkchain (2), magyar bankszövetség (2), földrengés (2), anglia (2), aig (2), szabályozás (2), nemzetgazdasági minisztérium (2), díjak (2), dróntörvény (2), rekord (2), automatizáció (2), bíróság (2), munkaerő (2), airbnb (2), uber (2), muisz (2), idd (2), unió (2), árfolyamgát (2), aegon magyarország (2), személyi kölcsön (2), omnibus (2), fogyasztóvédelmi index (2), nrc marketingkutató és tanácsadó kft (2), eljárás (2), astra (2), világbank (2), régió (2), román (2), kárbejelentés (2), bdo magyarország (2), terrorfenyegetettség (2), deloitte magyarország (2), ügyfélszolgálat (2), pioneer (2), portfoliohu konferencia (2), Általános egészségbiztosító (2), informatika (2), fenntarthatóság (2), cotar (2), környezettudatosság (2), piac (2), veronai buszbaleset (2), it (2), social media (2), nemzeti fogyasztóvédelmi hatóság (2), biztosítási piac (2), garancia (2), biztosítótársaság (2), bankszektor (2), fizetés (2), agrár (2), tűzesetek (2), fhb csoport (2), marketing (2), biztosítási díj (2), fejlődő országok (2), ovb (2), korrupció (2), hr (2), atm (2), bűncselekmény (2), luxemburg (2), interjú (2), leépítés (2), zsarolóvírus (2), díj (2), who (2), alapkamat (2), eub (2), ingatlanpiac (2), cyber (2), facebook (2), ukrajna (2), bankráció (2), abi (2), bankbiztosítás (2), flottabiztosítás (2), generali-providencia (2), cig (2), panaszkezelés (2), olaszország (2), dimenzió biztosító (2), technológia (2), unsar (2), ferma (2), kiberbűnözés (2), thm (2), európa (2), gyorshajtás (2), ajánlás (2), paypal (2), egészsébiztosítás (2), budapest bank (2), biztosításközvetítés (2), lopás (2), terror (2), microsoft (2), ausztria (2), infláció (2), baker tilly hungária (2), drágulás (2), kárérték (2), kölcsön (2), ingatlannethu (2), 2017 (2), bnp paribas cardif biztosító (2), kínai biztosítási szektor (2), jégkár (2), jogsértés (2), dublin (2), blockchain (2), értékesítés (2), ey (2), vállalkozás (2), eurostat (2), biztosítás és kockázat (2), pandurics anett (2), zurich (2), gyorsjelentés (2), mezőgazdaság (2), kampány (2), díjnavigátor (2), accenture (2), gazdaság (2), bizalom (2)
Rendezvényajánló
VIII. MABISZ NEMZETKÖZI KONFERENCIA - Digitalizáció és Innováció a biztosításban
Időpont:
2017.11.07 - 2017.11.07
Helyszín:
CORINTHIA HOTEL BUDAPEST 1073 Budapest, Erzsébet körút 43-49.
további információk