Részmunkaidő Európában: áldás vagy átok?

Gilyén Ágnes •  2018. február 2., péntek 10:00
A A
Hollandiában a munkavállalók közel fele dolgozott részmunkaidőben 2016-ban, míg az uniós átlag épp csak megközelíti a 20%-ot. Hatalmasak a különbségek a nemek és az egyes régiók között Európában: a déli országokban például alacsony a részmunkadiőben dolgozók száma, és többségük kényszerből vállalja ezt a foglalkozási formát. A nyilvánvaló előnyei mellett hátrányokkal is jár, ha valaki kevesebb, mint heti 30-36 órát dolgozik - írja a Portfólió.

Az Európai Unióban lassan, de biztosan növekszik a részmunkaidőben dolgozók aránya, ami pozitívum olyan szempontból, hogy ez általában elősegíti a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését, és biztosítja a munakerőpiacra lépés lehetőségét olyan csoportok számára, akik korábban kiszorultak onnan (kisgyermekes anyukák, diákok, idősek). 

Hollandia messze megelőzi ebben a többi európai országot: 2016-ban már a dolgozók 46,6%-a dolgozott részmunkaidőben az Eurostat adatai alapján, míg az uniós átlag épp csak megközelíti a 20%-ot (1996 óta 4%-os bővüléssel)..

 Magyarországon a dolgozók mindössze 4,7%-a dolgozik ilyen formábanában. A portál annak járt utána, hogyan jutottak ilyen magas szintre a hollandok, és mennyire tekinthető ideálisnak az ottani helyzet. 

Hollandia a fentiek alapján akár utópisztikusnak is tűnhet, főleg, ha hozzátesszük, hogy egy 2013-as UNICEF-jelentés szerint a holland gyerekek a legboldogabbak a világon, és a legboldogabb országok listáján is minden évben előkelő helyen szerepel (tavaly a 6. helyen voltak). Ez persze több tényezővel is összefügg, például a magas életszínvonallal és a kedvező munkastruktúrával, de érdemes alaposabban is megnézni, hogy miért épp Hollandiában lett ilyen elterjedt a részmunkaidő.

A jelenség annak a következménye, hogy Hollandiában a nők jóval később léptek be a munkaerőpiacra, mint a többi európai országban, ami az Economist elemzése szerint az alábbi okokra vezethető vissza: 
A 20. századi háborúk idején kevés holland férfinak kellett a frontra vonulnia, ezért a nők nem kényszerültek a gyári munkákban részt venni, mint például az Egyesült Államokban vagy Angliában.
A jólétnek köszönhetően a kétkeresős családmodell bevezetésére sem voltak rászorulva a hollandok.
Bár Hollandia ma már messze nem tartozik a legvallásosabb európai országok közé, a keresztény értékek sokáig befolyásolták a családok működését, és ezáltal visszafogták a nők foglalkoztatását.

A változás az 1980-as években kezdődött, amikor az állam rájött, hogy a nők munkába állítása gazdasági érdek. A korábban említett értékek miatt a részmunkaidő terjedt el, hogy az anyák továbbra is elég időt tudjanak tölteni a gyerekeikkel, és az állam a munkáltatókkal együtt dolgozta ki ennek a feltételeit. 2000-ben pedig törvénybe iktatták, hogy minden nőnek és férfinak joga van kérni, hogy adott munkakört részmunkaidőben láthasson el. Sokak szerint ez a törvény szimbolikus jelentőségű volt, és már csak bizonyos "elmaradottabb" iparágakban volt valódi szerepe.

Aki részmunkaidőben vállal munkát, általában kevesebb, mint heti 30-36 órát dolgozik, aminek a nyilvánvaló előnyei mellett hátrányai is vannak. A kevesebb munkaóra jellemzően alacsonyabb jövedelemmel jár, illetve gyakran a munka is alacsonyabb sátuszú, ezáltal kevesebb fejlődési és előrelépési lehetőséget biztosít, hosszú távon pedig a nyugdíjkilátásokat is rontja.

A részmunkaidős foglalkoztatás terjedésével kapcsolatban két fontos trend rajzolódik ki a statisztikákból:
Erősen nemhez kötött, hiszen Európában mindenhol elsősorban a nők körében jellemző: 2015-ben átlagosan a férfiak 8,9%-a, a nők 32,1%-a dolgozott részmunkaidőben az Európai Unióban, miközben a rés lassan, de folyamatosan szűkül. Hollandia ebben is kiemelkedő: a nők háromnegyede (71,6%), a férfiaknak pedig az ötöde (16,9%) dolgozik részmunkaidőben, utóbbi az uniós átlag háromszorosát jelenti.

Szembetűnő továbbá, hogy régiós szinten is jelentős különbségek vannak: míg a közép-kelet-európai országokban a nők körében is marginálisnak mondható ez a foglalkoztatási forma, a nyugati országokban jóval elterjedtebb.

A részmunkaidő gyakoriságával kapcsolatban fontos kérdés, hogy ez a típusú munkavégzés milyen arányban önként és milyen arányban kényszerből vállalt.

Utóbbi azt jelenti, hogy az emberek részidőben végeznek munkát, miközben szívesebben dolgoznának többet, de nincs rá módjuk. Ez azzal jár, hogy sokan kapacitásuknak, képzettségüknek nem megfelelő (általában alacsonyabb) pozíciót töltenek be, nem elégedettek az állásukkal, és az az által biztosított jövedelemmel.

A kényszer-részmunkaidős foglalkoztatás aránya a dél-európai országokban a legmagasabb, ahol az arányt tovább növelték a korábbi évek gazdasági válságai (például Görögországban és Olaszországban), ahol a vállalatok költségcsökkentés céljából szorították vissza a munkaórák számát. Spanyolországban a munkavállalók 20%-a dolgozik részmunkaidőben, és az esetek több mint felében (55%) kényszerből. Hollandiában viszont azok közül, akik részmunakidőben dolgoznak, csak 15% teszi ezt azért, mert nincs más választása, és ezzel Európában itt a legalacsonyabb a kényszer-részmunkaidős foglalkoztatás aránya.

Elsőre azt gondolhatjuk, hogy a nők kivétel nélkül kedvelik a részmunkaidős megoldást, főleg azért, mert meglehetősen családbarát, de az már kétséges, hogy elősegíti-e a női emancipációt. Mindenképp kedvező hozadék, hogy Hollandiában kiemelkedően magas a nők foglalkoztatottsága, azonban kevesen jutnak felsővezetői pozíciókba: 2015-ben a vezetők mindössze 6%-a volt nő. A nemek közötti bérszakadék az uniós átlaghoz (16,4%) közelít, 16,9%, ami szintén részben a munkaórák alacsony számával függ össze.

Sokszor maguk a részmunkaidősök is elégedetlenek a helyzetükkel, beleértve a nők egy részét is, hiszen már a 20-as éveikben, rögtön a diplomaszerzés után - amikor még nincs családjuk - részmunkaidőben dolgoznak, pedig ekkor még szívesen vállalnának munkát magasabb óraszámban. Így érthető, hogy vannak olyanok - a munkavállalók, a munkaadók és a politikai döntéshozók között is -, akik a részmunkaidőre egyfajta csapdaként tekintenek, ami miatt kiaknázatlanul maradnak erőforrások.

Magyarország az európai országok között sereghajtónak számít ebben, csak Bulgáriát előzzük meg, nálunk azonban a részmunkaidő sok esetben átmeneti megoldás, amit főleg alacsonyabb iskolai végzettséggel vagy csökkent egészségi állapottal rendelkezők választanak, hiszen számukra a hagyományos foglalkoztatás kevésbé elérhető.

Svédországban két éves próbaidőszak után arra jutottak, hogy a 6 órás mukanap bevezetése (8 órás fizetési szint megtartása mellett) csökkenti a dolgozóknál a stresszt, illetve a betegség miatt kivett szabadnapok számát, miközben a munkavégzés hatékonyságát növeli, azonban a csökkentett óraszámra való átállás gyakran jár pluszköltségekkel (plusz munkaerőfelvétele, átszervezések) a vállatoknak, amelyeket nem minden esetben kompenzálnak az előnyök. Bizonyos startupoknál és IT-cégeknél például lehetetlennek érezték besűríteni a feladatokat napi 6 órába, és ez rengeteg stresszel járt. 

Előző cikk   Következő cikk    Nyomtatás    Küldés
Ezt már olvasta?

Elégedett munkaerő nélkül elégedett ügyfél sincs

Legkevesebb minden harmadik magyar tapasztalta már, hogy egy szolgáltató munkatársa...
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre és értesüljön első kézből az ágazat híreiről!

E-mail címe:

Címkék
mnb (147), megtakarítás (110), kgfb (105), öngondoskodás (102), nyugdíj (100), díjbevétel (99), életbiztosítás (80), mabisz (78), bank (72), fogyasztóvédelem (67), eu (66), ksh (61), katasztrófa (60), felmérés (58), generali (55), lakásbiztosítás (53), kutatás (53), viszontbiztosítás (53), gépjármű-biztosítás (48), biztosítás (47), elemzés (46), ingatlancom (46), utasbiztosítás (45), pszáf (44), káresemény (44), szolvencia (43), hitelezés (41), bírság (39), lakásár (37), lakáshitel (37), nem-életbiztosítás (34), casco (32), ingatlan (32), románia (31), növekedés (31), swiss re (31), eurostat (31), gdp (30), építőipar (30), baleseti adó (30), kockázat (29), hitel (29), munich re (29), viharkár (28), k&h (28), egészségbiztosítás (28), felelősségbiztosítás (28), nyereség (26), klímaváltozás (26), bankraciohu (25), allianz (25), lakásépítés (25), befektetés (24), egészségügy (24), reálhozam (23), turizmus (23), brexit (23), groupama (21), union (21), ngm (21), hitelminősítő (21), természeti katasztrófa (20), konferencia (20), digitalizáció (20), fintech (20), aegon (20), munkanélküliség (19), kína (19), infláció (19), nyugdíjbiztosítás (19), kiberbiztonság (19), eiopa (18), csalás (18), devizahitel (18), roland berger (18), kkv (18), baleset (18), lakáspiac (17), vagyonbiztosítás (17), balesetbiztosítás (16), ingatlanpiac (16), felvásárlás (16), uniqa (16), magánnyugdíj (16), pénzügyi szektor (16), autó (16), profit (15), ing (15), jelentés (14), eb (14), cea (14), innováció (14), bankkártya (14), vig (14), nem-élet biztosítás (14), lakás (14), cig pannonia (14), gki (14), fbamsz (14), usa (13), genertel (13), használtautó (13), tőkemegfelelés (13), gépjármű (13), négyzetméterár (13), gazdasági növekedés (13), k&h biztosító (12), gépjármű biztosítás (12), insurtech (12), stressz-teszt (12), axa (12), nn (12), telematika (12), jövedelem (11), groupama biztosító (11), csok (11), kárigény (11), önvezető autó (11), cig pannónia (11), alkusz (11), hitelfelvétel (11), euroövezet (11), union biztosító (11), tanulmány (11), előrejelzés (11), hamisítás (11), hamisítás elleni nemzeti testület (11), hent (11), árvíz (11), deloitte (10), startup (10), fogyasztás (10), moodys (10), idegenforgalom (10), netriskhu (10), hurrikán (10), nav (10), generali csoport (10), villámkár (10), aviva (10), s&p (10), albérlet (9), otp bank (9), prognózis (9), online (9), oecd (9), adó (9), nyugdíjpénztár (9), új lakás (9), kiberbűnözők (9), otp (9), bamosz (9), kiberbűnűzés (9), lakástakarék (9), kötvény (8), készpénz (8), betörés (8), pénztár (8), közvetítő (8), fizetés (8), verona (8), kórház (8), autóipar (8), ügynök (8), állami támogatás (8), határidő (8), mkb (8), adósság (8), alulbiztosítás (8), budapest (8), munkaerőhiány (8), munkaerőpiac (8), kötelező (8), kár (8), magyarország (8), ingatlanár (8), kiskereskedelem (8), biztosítási piac (8), elektromos autó (8), pwc (8), eredmény (8), mobil (8), fejlesztés (8), netrisk (8), erste (8), áremelkedés (7), államadósság (7), vagyon (7), ey magyarország (7), internet (7), használt lakás (7), akvizíció (7), kiberbiztosítás (7), 4life direct (7), személyi kölcsön (7), mezőgazdasági biztosítás (7), idd (7), buszbaleset (7), lengyelország (7), statisztika (7), kpmg (7), export (7), cig (7), vienna life (7), vihar (7), fitch (7), gdpr (7), közlekedés (7), kaszab attila (7), eset (7), lakossági megtakarítás (7), családi ház (7), államkötvény (7), nyesz (6), bróker (6), európai unió (6), bankráció (6), megújuló energia (6), cafetéria (6), végtörlesztés (6), erste biztosító (6), közvetítés (6), okostelefon (6), lakásvásárlás (6), újlakás-építési piac (6), csőd (6), finanszírozás (6), duna house (6), adatvédelem (6), makrogazdaság (6), belföldi turizmus (6), agrárbiztosítás (6), logisztika (6), fagykár (6), görögország (6), osztalék (6), lakossági hitel (6), felügyelet (6), mobilfizetés (6), drágulás (6), összeolvadás (6), thm (6), allianz hungária (6), kedvezményes áfa (6), juttatás (6), hozam (6), hitelminősítés (6), unit-linked (6), munkahely (6), hannover re (6), cafeteria (6), mezőgazdaság (6), nemzeti agrárgazdasági kamara (6), unicredit (6), nn biztosító (6), köbe (6), hiány (5), világbank (5), ajánlás (5), otp nyugdíjpénztár (5), erste bank (5), import (5), európai bizottság (5), magán egészségügyi ellátás (5), szabályozás (5), hálapénz (5), ipari termelés (5), költségvetés (5), big data (5), értékpapírosítás (5), átlagjövedelem (5), időskor (5), válság (5), fhb (5), horvátország (5), éghajlatváltozás (5), egészségügyi ellátás (5), nyugdíjaskor (5), részvény (5), államháztartási hiány (5), varga mihály (5), am best (5), ingatlanbiztosítás (5), muisz (5), gender direktíva (5), szerződési jog (5), biztosítási szektor (5), signal (5), nyaralás (5), állampapír (5), vienna life biztosító (5), black friday (5), mastercard (5), önkéntes nyugdíjpénztár (5), bér (5), gfk (5), díjfizetés (5), munkaerőköltség (5), lízing (5), síbiztosítás (5), mge (5), biztosító (4), insurance europe (4), vidék (4), szlovákia (4), uber (4), bankrendszer (4), klímavédelem (4), adójóváírás (4), népességfogyás (4), orvoshiány (4), online kereskedelem (4), atradius (4), robot (4), kátyúkár (4), törlesztőrészlet (4), fogyasztási hitel (4), egyesülés (4), utazás (4), külföldi munkavállalás (4), ügyfélélmény (4), korrupció (4), újautó-eladás (4), nemzetgazdasági minisztérium (4), díjemelkedés (4), várható élettartam (4), szÉp-kártya (4), fundamenta (4), anyagköltségalapanyagár (4), tbsz (4), magán nyugdíjpénztár (4), századvég (4), nyugdíjelőtakarékosság (4), vienna insurance group (4), népesség (4), lakástakarékpénztár (4), pandurics anett (4), lloyds (4), nfm (4), m&a (4), vásárlás (4), datahouse (4), birság (4), iais (4), államháztartás (4), magánkórház (4), y generáció (4), green holiday (4), végtörlesztésl (4), oktatás (4), halálozás (4), biztosításközvetítés (4), kárhányad (4), mtÜ (4), bdo (4), németország (4), egészségpénztár (4), gyógyszer (4), foglalkoztatottság (4), piaci részesedés (4), uniqa biztosító zrt (4), tállai andrás (4), magyar nemzeti bank (4), kátyú (4), jégkár (4), mesterséges intelligencia (4), euróövezet (4), jelzáloghitel (4), jogsértés (4), betegség (4), elnök (4), posta (4), kártérítés (4), aon (4), 2017 (4), iot (4), aon benfield (4), életbiztosítás nem-élet biztosítás (4), közúti baleset (4), adókedvezmény (4), minimálbér (4), drón (4), ekb (4), qbe (4), bankszámla (4), húsvét (4), hitelintézeti szemle (3), használtautó-import (3), befektetési alapok (3), kibertámadás (3), cp contact (3), zurich (3), mikrocenzus (3), leépítés (3), külkereskedelem (3), anglia (3), k&h biztos jövő index (3), mabisz konferencia (3), zöld kártya (3), intrum justitia (3), munkajövedelem (3), forgalom (3), aaa auto (3), biztosítási díj (3), létszámbővítés (3), befektetési alap (3), euro (3), agglomeráció (3), bankszektor (3), fogyasztói ár (3), újautó-értékesítés (3), támogatás (3), gépjárműpark (3), psd2 (3), it (3), eredmények (3), bruttó átlagkereset (3), autómegosztás (3), k&h bank (3), carsharing (3), bizalmi index (3), ipsos (3), átlagéletkor (3), használt autó (3), átlagkereset (3), utazási iroda (3), alapkezelő (3), uniqa biztosító (3), pénziránytű alapítvány (3), ausztria (3), jegybank (3), kiadás (3), viszontbiztosító (3), nak (3), külkereskedelmi többlet (3), ipar (3), forint (3), eladás (3), ey (3), magyar utazási irodák szövetsége (3), deficit (3), főváros (3), elektromobilitás (3), limra (3), gvh (3), gilyén ágnes (3), ltp (3), orfk (3), házasságkötés (3), veronai buszbaleset (3), vienna (3), elöregedés (3), mikrobiztosítás (3), adóbevallás (3), telenor (3), hr (3), karácsony (3), e-kereskedelem (3), atm (3), blokklánc (3), díj (3), n26 (3), változó kamatozás (3), nők (3), lakáseladás (3), hosszú hétvége (3), szállodaépítés (3), biztonság (3), munkabér (3), háztartás (3), alulbiztosított (3), értékesítés (3), nyugdíjrendszer (3), lakossági fogyasztás (3), dróntörvény (3), jármű (3), felosztó-kirovó rendszer (3), gyógyturizmus (3), régió (3), lakásárak (3), revolut (3), imf (3), kerékpár (3), autóeladás (3), webáruház (3), kátyúbiztosítás (3), hitelkártya (3), bíróság (3), interjú (3), cig pannónia biztosító (3), nagyváros (3), teszt (3), online vásárlás (3), pályázat (3), lakáhitel (3), trenkwalder (3), integráció (3), bankbiztosítás (3), facebook (3), szolvencia ii (3), fúzió (3), ingatlanértékesítés (3), amerika (3), cib (3), budapest bank (3), kiskereskedelmi forgalom (3), vállalati hitel (3), magyar bankszövetség (3), szegénység (3), betét (3), dízelautó (3), mi (3), munkaerő (3), internet-használat (3), nemzeti fogyasztóvédelmi hatóság (2), foglalkoztatás (2), bankfiók (2), nit hungary (2), bérleti díj (2), digitális gazdaság (2), részvényárfolyam (2), paypal (2), okos telefon (2), áfa-csökkentés (2), felsőoktatás (2), közösségi finanszírozás (2), upc (2), vodafone (2), cselekvési terv (2), okos szemüveg (2), kelet-közép-európa (2), bruttó bér (2), gépjármű-értékesítés (2), amazon (2), készház (2), autópiac (2), start-up (2), theresa may (2), fix kamatozás (2), pénzügyi termékek értékesítése (2), németh dávid (2), posta biztosító (2), automatizáció (2), dimenzió egyesület (2), ipari termelői ár (2), tűzkár (2), tesla (2), mobilbank (2), fogyasztói várakozás (2), gazdaságkutató (2), konjunktúraindex (2), kínai biztosítási szektor (2), pew research center (2), bnp paribas cardif (2), cig emabit (2), moodys investors service (2), mkb bank (2), ifrs (2), 2018 (2), bulinegyed (2), mobiltárca (2), garantált bérminimum (2), etikus életbiztosítás (2), kerület (2), litvánia (2), ssc (2), deloitte magyarország (2), nemzetgazdasági miniszter (2), pénzügyi tudatosság (2), halálos gázolás (2), robotizáció (2), előzetes adatok 2017 (2), capital economics (2), leányvállalatok (2), lakáscél (2), gazdasági elemzés (2), lélekszám (2), fedezet (2), népességcsökkenés (2), terrorfenyegetettség (2), gazdasági előrejelzés (2), régiós növekedés (2), bevétel (2), omnibus (2), zsarolóvírus (2), kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (2), pos (2), waberer (2), ovb (2), közösségi gazdaság (2), autóbérlés (2), éves jövedelem (2), életjáradék (2), együttműködés (2), ingatlannethu (2), fogyasztóvédelmi index (2), kárenyhítési alap (2), agrár-kárenyhítési rendszer (2), termelő (2), árfolyam (2), microsoft (2), kárkifizetés (2), extrém időjárás (2), portfoliohu konferencia (2), szlovénia (2), szlovén biztosítási piac (2), eek (2), természeti károk (2), adózás előtti eredmény (2), vállalkozás (2), lakás-áfa (2), versenytörvény (2), kapacitáshiány (2), erzsébet-utalvány (2), pénz7 (2), bevándorlás (2), blockchain (2), felkészülés (2), felszámolás (2), társasház (2), magyar közút (2),  (2), aig (2), biztosítótársaság (2), fhb csoport (2), magyar lízingszövetség (2), kormányprogram (2), who (2), egészség (2), tőzsde (2), kárbejelentés (2), bdo magyarország (2), szállodaszövetség (2), home office (2), beutazás (2), kiberbűnözés (2), mkb-pannónia (2), luxemburg (2), közgyűlés (2), dublin (2), enet (2), kereskedelem (2), mobiltelefon (2), életszínvonal (2), giro (2), adatkezelés (2), miniszterelnökség (2), vásárlóerő (2), gépjárműpiac (2), kgfb-díjak (2), agrár (2), eu-támogatás (2), cotar (2), piac (2), google (2), szolgáltatás (2), balaton (2), Általános egészségbiztosító (2), app (2), fizetőeszköz (2), környezetvédelem (2), aegon magyarország (2), negyedéves eredmény (2), olasz (2), járműbiztosítás (2), nyugdíjas (2), időskori függőségi ráta (2), kárérték (2), időjárás (2), lakásépítési boom (2), világgazdasági fórum (2), fenntartható nyugdíjrendszer (2), airbnb (2), kid (2), díjnövekedés (2), blokkchain (2), unió (2), piktogram (2), román (2), átutalás (2), választás (2), visa (2), üvegházhatás (2), törlesztés (2), eladósodás (2), földrengés (2), dimenzió (2), újlakás-ár (2), rekord (2), szigorítás (2), dimenzió biztosító (2), újlakás-építés (2), irodaház (2), thomas hladky (2), windisch lászló (2), deviza (2), gyógyszeripar (2), egészsébiztosítás (2), díjnet (2), social media (2), gazdaság (2), előtakarékosság (2), fenntarthatóság (2), környezettudatosság (2), matolcsy (2), biztositashu (2), hitelállomány (2), magánegészségügyi szolgáltatás (2), toyota (2), terror (2), közlekedési baleset (2), coface (2), bulgária (2), unsar (2), élelmiszer (2), technológia (2), neak (2), marketing (2), garancia (2), helyettesítési ráta (2), kölcsön (2), alapkamat (2), nettó átlagkereset (2), egyszerű bejelentés (2), acea (2), mentőcsomag (2), átlag jövedelem (2), bankbetét (2), európa (2), informatika (2), pzu (2), astra (2), árfolyamgát (2), gyorsjelentés (2), abi (2), cyber (2), oroszország (2), szerződés (2), újépítésű lakás (2), társadalombiztosítás (2), demográfia (2), fejlődő országok (2), áfa (2), Öposz (2), eub (2), vizsgálat (2), webkereskedelem (2), accenture (2), szerződéses feltétel (2), férfiak (2), központi költségvetés (2), bűncselekmény (2), ukrajna (2), ferma (2), úti cél (2), díjnavigátor (2), 2017-es év (2), flotta (2), panaszkezelés (2), generali-providencia (2), kamat (2), lopás (2), gyorshajtás (2), olaszország (2), flottabiztosítás (2), díjak (2), ügyfélszolgálat (2), sharing economy (2), energiafelhasználás (2), kereset (2), pioneer (2), gépjárműkár (2), eu-átlag (2), kh (2), tűzesetek (2), nfsz (2), biztosítás és kockázat (2), lakástűz (2), nrc marketingkutató és tanácsadó kft (2), ajándék (2), nyugdíj-biztosítás (2), green holidays (2), kiadások (2), bizalom (2), zöld energia (2), termelés (2), bérleti díjak (2), raiffeisen (2), kiadó lakás (2), lakásbérlés (2), develor (2), ilo (2), bnp paribas cardif biztosító (2), születés (2), álláskereső (2), gki konjunktúraindex (2), használtautó-eladás (2), versenyképesség (2), önvezető autók (2), energiahatékonyság (2), utazásszervező (2), táppénz (2), biztos jövő index (2), világgazdaság (2), davos (2), eljárás (2), erst&young (2), nemzeti fejlesztési minisztérium (2), magánvállalkozók nemzeti fuvarozó ipartestülete (2), bankok (2), clb (2), várólista (2), határidők (2), kártyahasználat (2), busz (2), vállalatok (2), kampány (2), magyar orvosi kamara (2), gdp-növekedés (2), baker tilly hungária (2), vállalati hitelezés (2), költekezés (2)
Rendezvényajánló
GDPR-EU-adatvédelmi rendelet - Minden cég életét, pénztárcáját érintő változás
Időpont:
2017.12.07 - 2017.12.07
Helyszín:
Budapest, Sugár Üzletközpont Rendezvénykomplexum, 1148 Örs vezér tere 24. (Mozi bejárat 2. emelet)
további információk