Részmunkaidő Európában: áldás vagy átok?

Gilyén Ágnes •  2018. február 2., péntek 10:00
A A
Hollandiában a munkavállalók közel fele dolgozott részmunkaidőben 2016-ban, míg az uniós átlag épp csak megközelíti a 20%-ot. Hatalmasak a különbségek a nemek és az egyes régiók között Európában: a déli országokban például alacsony a részmunkadiőben dolgozók száma, és többségük kényszerből vállalja ezt a foglalkozási formát. A nyilvánvaló előnyei mellett hátrányokkal is jár, ha valaki kevesebb, mint heti 30-36 órát dolgozik - írja a Portfólió.

Az Európai Unióban lassan, de biztosan növekszik a részmunkaidőben dolgozók aránya, ami pozitívum olyan szempontból, hogy ez általában elősegíti a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését, és biztosítja a munakerőpiacra lépés lehetőségét olyan csoportok számára, akik korábban kiszorultak onnan (kisgyermekes anyukák, diákok, idősek). 

Hollandia messze megelőzi ebben a többi európai országot: 2016-ban már a dolgozók 46,6%-a dolgozott részmunkaidőben az Eurostat adatai alapján, míg az uniós átlag épp csak megközelíti a 20%-ot (1996 óta 4%-os bővüléssel)..

 Magyarországon a dolgozók mindössze 4,7%-a dolgozik ilyen formábanában. A portál annak járt utána, hogyan jutottak ilyen magas szintre a hollandok, és mennyire tekinthető ideálisnak az ottani helyzet. 

Hollandia a fentiek alapján akár utópisztikusnak is tűnhet, főleg, ha hozzátesszük, hogy egy 2013-as UNICEF-jelentés szerint a holland gyerekek a legboldogabbak a világon, és a legboldogabb országok listáján is minden évben előkelő helyen szerepel (tavaly a 6. helyen voltak). Ez persze több tényezővel is összefügg, például a magas életszínvonallal és a kedvező munkastruktúrával, de érdemes alaposabban is megnézni, hogy miért épp Hollandiában lett ilyen elterjedt a részmunkaidő.

A jelenség annak a következménye, hogy Hollandiában a nők jóval később léptek be a munkaerőpiacra, mint a többi európai országban, ami az Economist elemzése szerint az alábbi okokra vezethető vissza: 
A 20. századi háborúk idején kevés holland férfinak kellett a frontra vonulnia, ezért a nők nem kényszerültek a gyári munkákban részt venni, mint például az Egyesült Államokban vagy Angliában.
A jólétnek köszönhetően a kétkeresős családmodell bevezetésére sem voltak rászorulva a hollandok.
Bár Hollandia ma már messze nem tartozik a legvallásosabb európai országok közé, a keresztény értékek sokáig befolyásolták a családok működését, és ezáltal visszafogták a nők foglalkoztatását.

A változás az 1980-as években kezdődött, amikor az állam rájött, hogy a nők munkába állítása gazdasági érdek. A korábban említett értékek miatt a részmunkaidő terjedt el, hogy az anyák továbbra is elég időt tudjanak tölteni a gyerekeikkel, és az állam a munkáltatókkal együtt dolgozta ki ennek a feltételeit. 2000-ben pedig törvénybe iktatták, hogy minden nőnek és férfinak joga van kérni, hogy adott munkakört részmunkaidőben láthasson el. Sokak szerint ez a törvény szimbolikus jelentőségű volt, és már csak bizonyos "elmaradottabb" iparágakban volt valódi szerepe.

Aki részmunkaidőben vállal munkát, általában kevesebb, mint heti 30-36 órát dolgozik, aminek a nyilvánvaló előnyei mellett hátrányai is vannak. A kevesebb munkaóra jellemzően alacsonyabb jövedelemmel jár, illetve gyakran a munka is alacsonyabb sátuszú, ezáltal kevesebb fejlődési és előrelépési lehetőséget biztosít, hosszú távon pedig a nyugdíjkilátásokat is rontja.

A részmunkaidős foglalkoztatás terjedésével kapcsolatban két fontos trend rajzolódik ki a statisztikákból:
Erősen nemhez kötött, hiszen Európában mindenhol elsősorban a nők körében jellemző: 2015-ben átlagosan a férfiak 8,9%-a, a nők 32,1%-a dolgozott részmunkaidőben az Európai Unióban, miközben a rés lassan, de folyamatosan szűkül. Hollandia ebben is kiemelkedő: a nők háromnegyede (71,6%), a férfiaknak pedig az ötöde (16,9%) dolgozik részmunkaidőben, utóbbi az uniós átlag háromszorosát jelenti.

Szembetűnő továbbá, hogy régiós szinten is jelentős különbségek vannak: míg a közép-kelet-európai országokban a nők körében is marginálisnak mondható ez a foglalkoztatási forma, a nyugati országokban jóval elterjedtebb.

A részmunkaidő gyakoriságával kapcsolatban fontos kérdés, hogy ez a típusú munkavégzés milyen arányban önként és milyen arányban kényszerből vállalt.

Utóbbi azt jelenti, hogy az emberek részidőben végeznek munkát, miközben szívesebben dolgoznának többet, de nincs rá módjuk. Ez azzal jár, hogy sokan kapacitásuknak, képzettségüknek nem megfelelő (általában alacsonyabb) pozíciót töltenek be, nem elégedettek az állásukkal, és az az által biztosított jövedelemmel.

A kényszer-részmunkaidős foglalkoztatás aránya a dél-európai országokban a legmagasabb, ahol az arányt tovább növelték a korábbi évek gazdasági válságai (például Görögországban és Olaszországban), ahol a vállalatok költségcsökkentés céljából szorították vissza a munkaórák számát. Spanyolországban a munkavállalók 20%-a dolgozik részmunkaidőben, és az esetek több mint felében (55%) kényszerből. Hollandiában viszont azok közül, akik részmunakidőben dolgoznak, csak 15% teszi ezt azért, mert nincs más választása, és ezzel Európában itt a legalacsonyabb a kényszer-részmunkaidős foglalkoztatás aránya.

Elsőre azt gondolhatjuk, hogy a nők kivétel nélkül kedvelik a részmunkaidős megoldást, főleg azért, mert meglehetősen családbarát, de az már kétséges, hogy elősegíti-e a női emancipációt. Mindenképp kedvező hozadék, hogy Hollandiában kiemelkedően magas a nők foglalkoztatottsága, azonban kevesen jutnak felsővezetői pozíciókba: 2015-ben a vezetők mindössze 6%-a volt nő. A nemek közötti bérszakadék az uniós átlaghoz (16,4%) közelít, 16,9%, ami szintén részben a munkaórák alacsony számával függ össze.

Sokszor maguk a részmunkaidősök is elégedetlenek a helyzetükkel, beleértve a nők egy részét is, hiszen már a 20-as éveikben, rögtön a diplomaszerzés után - amikor még nincs családjuk - részmunkaidőben dolgoznak, pedig ekkor még szívesen vállalnának munkát magasabb óraszámban. Így érthető, hogy vannak olyanok - a munkavállalók, a munkaadók és a politikai döntéshozók között is -, akik a részmunkaidőre egyfajta csapdaként tekintenek, ami miatt kiaknázatlanul maradnak erőforrások.

Magyarország az európai országok között sereghajtónak számít ebben, csak Bulgáriát előzzük meg, nálunk azonban a részmunkaidő sok esetben átmeneti megoldás, amit főleg alacsonyabb iskolai végzettséggel vagy csökkent egészségi állapottal rendelkezők választanak, hiszen számukra a hagyományos foglalkoztatás kevésbé elérhető.

Svédországban két éves próbaidőszak után arra jutottak, hogy a 6 órás mukanap bevezetése (8 órás fizetési szint megtartása mellett) csökkenti a dolgozóknál a stresszt, illetve a betegség miatt kivett szabadnapok számát, miközben a munkavégzés hatékonyságát növeli, azonban a csökkentett óraszámra való átállás gyakran jár pluszköltségekkel (plusz munkaerőfelvétele, átszervezések) a vállatoknak, amelyeket nem minden esetben kompenzálnak az előnyök. Bizonyos startupoknál és IT-cégeknél például lehetetlennek érezték besűríteni a feladatokat napi 6 órába, és ez rengeteg stresszel járt. 

Előző cikk   Következő cikk    Nyomtatás    Küldés
Ezt már olvasta?

Elégedett munkaerő nélkül elégedett ügyfél sincs

Legkevesebb minden harmadik magyar tapasztalta már, hogy egy szolgáltató munkatársa...
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre és értesüljön első kézből az ágazat híreiről!

E-mail címe:

Címkék
mnb (107), megtakarítás (100), kgfb (98), díjbevétel (97), öngondoskodás (94), nyugdíj (87), életbiztosítás (77), mabisz (76), fogyasztóvédelem (63), katasztrófa (60), bank (59), viszontbiztosítás (52), lakásbiztosítás (50), generali (49), gépjármű-biztosítás (48), eu (47), ingatlancom (45), elemzés (45), pszáf (44), szolvencia (43), utasbiztosítás (42), biztosítás (42), káresemény (41), felmérés (40), kutatás (39), hitelezés (38), bírság (33), lakásár (33), nem-életbiztosítás (33), swiss re (31), ksh (30), baleseti adó (30), románia (29), munich re (28), viharkár (28), casco (27), kockázat (26), bankraciohu (25), egészségbiztosítás (25), klímaváltozás (24), felelősségbiztosítás (23), reálhozam (23), hitel (23), lakáshitel (22), brexit (22), befektetés (21), allianz (20), hitelminősítő (20), union (20), természeti katasztrófa (19), k&h (19), groupama (19), eiopa (18), devizahitel (18), roland berger (18), kína (17), csalás (17), kiberbiztonság (17), aegon (17), vagyonbiztosítás (17), konferencia (17), nyereség (17), autó (16), balesetbiztosítás (16), pénzügyi szektor (16), kkv (16), magánnyugdíj (16), ingatlan (16), nyugdíjbiztosítás (15), jelentés (14), nem-élet biztosítás (14), eb (14), ngm (14), baleset (14), egészségügy (14), cig pannonia (14), felvásárlás (14), ing (14), cea (14), fbamsz (13), tőkemegfelelés (13), építőipar (13), eurostat (13), gépjármű (13), uniqa (13), fintech (13), használtautó (12), genertel (12), telematika (12), gdp (12), gépjármű biztosítás (12), k&h biztosító (12), stressz-teszt (12), digitalizáció (11), hent (11), hamisítás elleni nemzeti testület (11), hamisítás (11), nn (11), usa (11), axa (11), groupama biztosító (11), árvíz (11), alkusz (11), kárigény (11), s&p (10), hurrikán (10), aviva (10), villámkár (10), kiberbűnözők (9), vig (9), munkanélküliség (9), cig pannónia (9), ingatlanpiac (9), generali csoport (9), otp bank (9), kiberbűnűzés (9), lakáspiac (9), moodys (9), autóipar (8), pénztár (8), csok (8), alulbiztosítás (8), nav (8), betörés (8), gki (8), bamosz (8), kórház (8), erste (8), netriskhu (8), eredmény (8), közvetítő (8), mobil (8), ügynök (8), turizmus (8), verona (8), kötvény (8), pwc (8), adó (8), innováció (8), tanulmány (7), deloitte (7), gazdasági növekedés (7), union biztosító (7), 4life direct (7), adósság (7), lakás (7), kiberbiztosítás (7), online (7), mkb (7), vihar (7), vagyon (7), otp (7), infláció (7), fitch (7), buszbaleset (7), kpmg (7), netrisk (7), kaszab attila (7), ey magyarország (7), insurtech (7), akvizíció (7), eset (7), lengyelország (7), önvezető autó (6), unicredit (6), bankkártya (6), bróker (6), agrárbiztosítás (6), munkahely (6), oecd (6), vienna life (6), profit (6), hitelminősítés (6), hannover re (6), államkötvény (6), felügyelet (6), biztosítási piac (6), görögország (6), kár (6), adatvédelem (6), közvetítés (6), allianz hungária (6), köbe (6), lakásépítés (6), gdpr (6), végtörlesztés (6), nemzeti agrárgazdasági kamara (6), unit-linked (6), megújuló energia (6), fejlesztés (6), fagykár (6), big data (5), gender direktíva (5), szerződési jog (5), államadósság (5), am best (5), gfk (5), értékpapírosítás (5), startup (5), határidő (5), hitelfelvétel (5), síbiztosítás (5), növekedés (5), mezőgazdaság (5), éghajlatváltozás (5), lízing (5), csőd (5), albérlet (5), lakástakarék (5), közlekedés (5), világbank (5), jövedelem (5), biztosítási szektor (5), vienna insurance group (4), cafeteria (4), közúti baleset (4), bankráció (4), nfm (4), századvég (4), green holiday (4), előrejelzés (4), fhb (4), nyesz (4), black friday (4), uniqa biztosító zrt (4), bdo (4), iot (4), elektromos autó (4), készpénz (4), végtörlesztésl (4), jégkár (4), qbe (4), idd (4), mastercard (4), tállai andrás (4), insurance europe (4), nn biztosító (4), vienna life biztosító (4), betegség (4), posta (4), összeolvadás (4), életbiztosítás nem-élet biztosítás (4), foglalkoztatottság (4), elnök (4), kárhányad (4), m&a (4), válság (4), adókedvezmény (4), nyugdíjpénztár (4), aon (4), iais (4), oktatás (4), lloyds (4), aon benfield (4), díjfizetés (4), birság (4), signal (4), biztonság (3), eredmények (3), fizetés (3), biztosításközvetítés (3), n26 (3), lakáseladás (3), tbsz (3), orvoshiány (3), állampapír (3), amerika (3), magyarország (3), mikrobiztosítás (3), budapest bank (3), zöld kártya (3), k&h bank (3), logisztika (3), online vásárlás (3), lakáhitel (3), elektromobilitás (3), zurich (3), veronai buszbaleset (3), drón (3), nyaralás (3), intrum justitia (3), mi (3), cig (3), aaa auto (3), pandurics anett (3), osztalék (3), juttatás (3), befektetési alapok (3), leépítés (3), vienna (3), ingatlanbiztosítás (3), limra (3), cp contact (3), ügyfélélmény (3), alapkezelő (3), szlovákia (3), pénziránytű alapítvány (3), jármű (3), létszámbővítés (3), részvény (3), biztosító (3), blokklánc (3), uniqa biztosító (3), mge (3), hitelintézeti szemle (3), cafetéria (3), thm (3), eladás (3), szabályozás (3), trenkwalder (3), mabisz konferencia (3), nak (3), internet (3), egészségpénztár (3), gilyén ágnes (3), mesterséges intelligencia (3), bankbiztosítás (3), it (3), munkaerőhiány (3), k&h biztos jövő index (3), kötelező (3), cig pannónia biztosító (3), alulbiztosított (3), kártérítés (3), otp nyugdíjpénztár (3), okostelefon (3), viszontbiztosító (3), németország (3), ingatlanár (3), gyógyszer (3), drágulás (3), szolvencia ii (3), webáruház (3), facebook (3), integráció (3), atradius (3), erste biztosító (3), datahouse (3), nemzetgazdasági minisztérium (3), karácsony (3), duna house (3), dimenzió (2), develor (2), who (2), bankbetét (2), minimálbér (2), luxemburg (2), állami támogatás (2), magyar nemzeti bank (2), díj (2), bíróság (2), dimenzió biztosító (2), windisch lászló (2), portfoliohu konferencia (2), dublin (2), kerékpár (2), rekord (2), thomas hladky (2), fenntarthatóság (2), környezettudatosság (2), ipsos (2), jogsértés (2), jelzáloghitel (2), újlakás-építés (2), kiberbűnözés (2), munkaerőpiac (2), határidők (2), kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (2), clb (2), díjak (2), németh dávid (2), ajánlás (2), európa (2), földrengés (2), biztos jövő index (2), mobilfizetés (2), kh (2), aig (2), magyar lízingszövetség (2), kampány (2), euroövezet (2), tűzesetek (2), anglia (2), gvh (2), 2017 (2), magyar bankszövetség (2), okos szemüveg (2), pénz7 (2), biztosítótársaság (2), házasságkötés (2), nemzeti fogyasztóvédelmi hatóság (2), start-up (2), deviza (2), enet (2), blockchain (2), ey (2), biztosítás és kockázat (2), versenytörvény (2), gépjármű-értékesítés (2), lopás (2),  (2), időjárás (2), gépjárműpiac (2), régió (2), paypal (2), lakossági megtakarítás (2), telenor (2), theresa may (2), készház (2), hozam (2), áfa-csökkentés (2), muisz (2), forint (2), egészsébiztosítás (2), szÉp-kártya (2), használt autó (2), bnp paribas cardif biztosító (2), gazdaság (2), baker tilly hungária (2), davos (2), nyugdíj-biztosítás (2), microsoft (2), eljárás (2), nrc marketingkutató és tanácsadó kft (2), unsar (2), pzu (2), bizalom (2), önvezető autók (2), ipari termelés (2), pioneer (2), lakossági fogyasztás (2), psd2 (2), használtautó-eladás (2), mkb-pannónia (2), alapkamat (2), felszámolás (2), dróntörvény (2), társasház (2), átlagkereset (2), magán egészségügyi ellátás (2), import (2), egészség (2), fhb csoport (2), várható élettartam (2), vállalkozás (2), export (2), lakástűz (2), táppénz (2), fogyasztási hitel (2), cyber (2), olasz (2), utazás (2), hr (2), ukrajna (2), bűncselekmény (2), járműbiztosítás (2), abi (2), blokkchain (2), unió (2), capital economics (2), kid (2), terrorfenyegetettség (2), fejlődő országok (2), piaci részesedés (2), autóbérlés (2), agrár (2), fogyasztóvédelmi index (2), bdo magyarország (2), kárbejelentés (2), flottabiztosítás (2), életjáradék (2), pew research center (2), cotar (2), gyorshajtás (2), élelmiszer (2), piac (2), carsharing (2), ingatlannethu (2), interjú (2), európai bizottság (2), deloitte magyarország (2), világgazdasági fórum (2), e-kereskedelem (2), euróövezet (2), értékesítés (2), kárérték (2), tűzkár (2), bnp paribas cardif (2), lakásárak (2), árfolyamgát (2), idegenforgalom (2), úti cél (2), accenture (2), astra (2), budapest (2), adóbevallás (2), cib (2), halálozás (2), egyesülés (2), automatizáció (2), gyorsjelentés (2), airbnb (2), uber (2), személyi kölcsön (2), eub (2), posta biztosító (2), dimenzió egyesület (2), bankszektor (2), munkaerő (2), szerződéses feltétel (2), generali-providencia (2), olaszország (2), terror (2), ovb (2), kölcsön (2), y generáció (2), social media (2), orfk (2), mezőgazdasági biztosítás (2), garancia (2), ingatlanértékesítés (2), marketing (2), román (2), ausztria (2), informatika (2), atm (2), technológia (2), biztosítási díj (2), áremelkedés (2), omnibus (2), korrupció (2), online kereskedelem (2), mentőcsomag (2), zsarolóvírus (2), biztositashu (2), ügyfélszolgálat (2), coface (2), aegon magyarország (2), kiskereskedelem (2), flotta (2), pályázat (2), panaszkezelés (2), Általános egészségbiztosító (2), ferma (2), kínai biztosítási szektor (2), díjnavigátor (2)
Rendezvényajánló
GDPR-EU-adatvédelmi rendelet - Minden cég életét, pénztárcáját érintő változás
Időpont:
2017.12.07 - 2017.12.07
Helyszín:
Budapest, Sugár Üzletközpont Rendezvénykomplexum, 1148 Örs vezér tere 24. (Mozi bejárat 2. emelet)
további információk