Szociális leszakadás Európában: 6 millióval nőtt a szegények száma
Az EU az elmúlt években nem hogy közelebb került volna az EU2020 stratégia szociálpolitikai célkitűzéseihez, de 2008-hoz képest hat millióval nőtt a szegénységi szint alatt élők száma, miközben 9 millióval bővült az állástalanok tábora, (ezen belül is megduplázva a hosszú távú munkanélküliek arányát) – olvasható egyebek között a most negyedik alkalommal közzé tett bizottsági jelentésben. A háztartások jövedelme csökkent, igaz, ez uaz utóbbi hónapokban ellentétes trend is újra tapasztalható ezen a téren.
Számos szektorban, ahol esetleg adódnak új munkalehetőségek, nem egyszer csak ideiglenes szerződéseket kínálnak. Eközben 8 százalékkal nőtt a részmunkaidőben dolgozók száma, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya pedig 5,2 százalékkal (9,4 millió fővel) csökkent. A munkanélküliség ugyan csökkent, de 2014-ben is 10 százalékon állt, a foglalkoztatási ráta pedig 68,3 százalék, ami még mindig meglehetősen messze van a 2020-ra kitűzött 75 százaléktól.
A jelentés további aggasztó jelenségként említi, hogy a tagállamok mintegy harmadánál visszaesés tapasztalható az élethosszig való tanulás folyamatában résztvevők számában, miközben EU-átlagban általában is csökkent a szociális kiadások aránya, és a tagországok felénél visszaesett az oktatásra fordított hányad is.
A lesújtó diagnózis láttán a bizottsági kiútkeresés láthatóan igyekszik igazodni az általánosabb gazdaságpolitikai és stratégiai célokhoz. „Strukturális reformok, munkát terhelő adók csökkentése, munkaerő piaci széttöredezettség felszámolása, mobilitiás erősítése, életre szóló tanulás” – ezek a jelentés legfontosabb következtetései. Az új foglalkoztatási biztos ugyanakkor nem gondolkodik az előde, Andor László által felkarolt EU-szintű munkanélküli segélyi rendszer megteremtésében.
Követendő példának állította cserébe mindenki elé a dán, osztrák, holland és svéd gyakorlatot, amelyik igyekszik egyszerre több eszközt is bevetni: átmeneti munkaidő-csökkentéssel munkaerőt tart meg, amelyeknél nem sajnálja a pénzt az élethosszi tanulás finanszírozására, és nem garasoskodik a munkanélküli segéllyel sem. „Azok a személyek, akik munkanélküli segélyben részesülnek, nagyobb eséllyel találnak új munkát, mint akik nem” – állapítja meg az írott jelentés is, amely szerint „adekvát mértékű pénzügyi támogatás nem csökkenti az emberek elszánását, hogy munkát találjanak”.
Összességében Marianne Thyssen a legsürgetőbb feladatnak a munkahelyteremtésben a strukturális reformok végrehajtását, a fogyasztást és a keresletet támogató intézkedéseket, valamint „a humántőke-beruházás fokozását” nevezte.
![]() ![]() ![]() ![]() |
Időpont:
2019.08.29 - 2019.08.31
Helyszín:
Novotel Szeged Hotel (6721, Szeged, Maros utca 1.)